Gondoltam most, hogy itt van a nyár minden diáknak, most pozitív dolgokkal jövök, nem pedig kicsit borongós bejegyzésekkel. /De nyugi, abban is resz részetek muhaha/ Szóval most egy kicsit az egyetemet venném előtérbe, milyen az, mi az előnye és hátránya stb.

Én személy szerint az ELTE informatika karán tanulok programtervező informatikusnak. Idén voltam első éves, így most csak egy év tapasztalatát dobhatom ide fel a blogra, de ez alatt az egy év alatt megmondom az igazat többet tanultam mint a középiskolában öt év alatt.

Tudjátok megmondom az igazat, elsőként nem az ELTE-t pályáztam meg továbbtanulás szempontjából. Hirtelen döntés volt, még az érettségire jelentkezés után, amikor elindult az e-felvételi. Kezdetben a BGF-re akartam volna menni gazdasági informatika szakra, mert az valahogy közelebb állt hozzám, a közgazdaságtan miatt. /Közgáz suliba jártam/ De aztán barátnőm, aki odajárt közölte, hogy az informatikai oktatás pocsék, akkor gondoltam, hogy baszki ez nem lesz jó. Így elkezdtem körbenézni, hátha van máshol is informatika képzés. Volt még a Corvinus, a BME és az ELTE. Corvinussal szemezgettem, tekintve, hogy ha bazi jól teljesítek emelt törin, akkor talán van esélyem. BME kilőve tekintve, hogy oda fizika is kell na ahhoz én meg hülye vagyok mint a segg. A matekot még jobban értem. Marad hát az ELTE ami még tetszett is a tömény matek ellenére. Így terveket módosít, irány az ELTE! Nem sokon múlott, de felvettek. Így szeptemberben csatlakoztam az ELTE-sek táborához.

Az előzményeket tekintve, ahogy látjátok nem voltam tökéletesen felkészülve az itteni rendszerre. Nem rendelkeztem emelt matek tudással és a készségeim sem voltak olyan kifinomúltak mint egyes társaimé. Programozást se tanultam még soha a büdös életben, így enyhe /sőt nem is enyhen hanem nagy/ kisebbségi komplexussal vágtam neki az egyetemnek. De hülye fejemmel úgy gondoltam, á ugyan nem vészes a helyzet. Volt matektanárom, aki értette a dolgát, szóval még attól sem féltem. A programozás tetszett, szóval még úgy hittem, talán még egy ösztöndíjat is bezsebelhetek. Aha, hittem én. Aztán megmutatták nekem, hogy ez bizony kibaszottúl nem így van.

A tantárgyak nálunk általában előadásra és gyakorlatra oszlanak. Van ahol külön kell felvenni az előadást és a gyakorlatot, de van ahol csak a gyakorlatot kell felvenned. Vannak előadások /mint nálunk a diszkrét matematika/ amik katalógusosak és vannak amik nem. Első félévben így indít az ember: Programozási alapismeretek, számítógépes alapismeretek, líneáris algebra, diszkrét matematika, matematika alapozás. 

Az informatikai tantárgyak, főleg a programozás még nem vészes. Ebből a tárgyból minden óra elején van plusz-minus, ami az előadás anyagára kérdezz rá. Zh is van, egy félébben legalább kétszer plusz-minus a pót zh-k ha az egyik nem sikerül. Vannak olyan tárgyak, ahol csak egy zh-t engednek javítani, ilyen például a diszkrét matek. /Nem csoda, hogy ez az egyik szóró tantárgy/ és van olyan tantárgy, ahol engedett az UV is ha mindkét zh-t bukja az ember. Ilyen volt pl nálunk a lineáris algebra és az analízis 1. az első tanévben.

Azt kell, hogy mondjam, ha valaki ide jön, az ne azt várja, hogy extra könnyű képzés vár rá, a csekély magas ponthatár ellenére. Sokakat vesznek fel, de kevesen végzik el. A szórás első és második félévben van, főleg a matekos tárgyakból. Mai fejemmel azt tanácsolnám annak, aki idefelvételizik, hogy nyáron feküdjön rá a matekra, ismételje át az alapokta és nem árt az emelt matekra is rápislantania. Mert a középiskolai alaptudást el fogják várni és nem fogják böszném magyarázni pl lineáris algebránál, hogy mi az a vektor, irányvektor, vagy normavektor. Ha sikerült a felvételitek, gyúrjatok rá utána a matekra, mert az hasznos lesz, az első félévben.

Most egyelőre ennyi jutott eszembe. Ha kérdéseket lenne, nyugodtan tegyétek fel, hozzászólásban!